mit látsz frankhon bizalmas voltál
hozzám is és nem
hagytál magamra
réges-régen.
most seggem vakarva,
kérlek szépen,
mutasd meg arcod,
testvéri éned.
szisziphuszi harcod
hagyjad végre!
a tekintetek üresek
s bár múltad érdem,
de hol vannak a szerek?
csak a semmilyen léptek,
amik kopognak elõre,
de sehova nem jutnak -
villoni esõk e
vagy frigid kurva
dobálja testét,de
hálás nedvét nem
adja senkinek, soha,
mert libidója tova
tünt belõle rég.
látszatra izzik még
frankhon, de belül
rohad és felül
a tenger alul a gálya
és baudelaire szája
csodás mérgeket
legfeljebb méreget,
de gyáva magába
kényszeríteni,
mert a villoni
esõk határa
nyugati széllel
egy új hazát kémlel
és kaján kéje most
keleten tapos.
ez van hát frankhon
népeddel s veled!
kurázsid tahón
s üresen keres
egy gödröt vagy lyukat,
hol a sátán kutyái
véres lelkû tudat-
tal ürítnek imáid-
ra s hugyozzák tested
le, hogy okulj és
szenvedj, mert
villon és verlaine
léte biz' elhagyott.
testeden tályog ül,
csak izzadsz és vacogsz
hisz szellemed elmerül.